Ha a mostani szuperhősökre gondolunk, akkor nem feltétlenül az eszük az első, ami eszünkbe jut. Sokkal inkább valamilyen egyéb emberfeletti képességük. Pedig van sok olyan mitológiai alak, akinek a fejében az ereje. Korábban megnéztünk néhány legendás fejtörőt, most nézzünk néhány agyafúrt legendát!

Odüsszeusz, aki lóvá tette a trójaiakat

Odüsszeusznak a vérében volt a furfang. Nagyapja a mitológia szerint az a Hermész, aki a kereskedők és tolvajok istene - mily érdekes kapcsolat - volt, és mint ilyen nem kellett a szomszédba mennie egy kis ravaszságért. Történetek hosszú sora szól arról, hogy elcsaklizott ezt-azt, többek közt a napisten Apolló teheneit.

Odüsszeusz is a nyomdokaiba lépett. Ahhoz képest, hogy először el sem akart menni a trójai háborúba, ő volt az aki el cselével eldöntötte. Amikor készülődtek a görögök egy kis sziget királyaként neki is kötelessége lett volna hadba vonulni, de igyekezett ez alól kibújni, méghozzá úgy, hogy őrültnek tettette magát. Ez a húzása mondjuk nem jött be, így ő is Trója falai alatt találta magát. Az elhúzódó háborúban hősök és félistenek hullottak, mint a legyek, azonban Odüsszeusz végig életben maradt, hogy aztán az ő ötlete legyen a faló, amivel átverték a trójaiakat, és az abból előbújó harcosok beengedjék a többieket és óriási vérfürdőt rendezzenek.

A háborút ezzel megnyerték a görögök, Odüsszeusz viszont jónéhány istennél kihúzta a gyufát tettével, így csak hosszas és viszontagságos után tudott hazatérni, azt is csak azért, mert mindig helyén volt az esze.

Loki, a skandináv mitológia agyafúrt bajkeverője

Loki mielőtt képregény-, és Marvell hős lett, a skandináv mitológia trükkös isteneként tört borsot a többi isten és az emberek orra alá. Ravaszsága és cselszövései segítségével azonban valahogy mindig sikerült megúsznia a rá kiszabott büntetéseket. Illetve majdnem mindig - egészen az utolsóig.

Loki miután behízelegte magát az óriásokat legyőző istenek közé vérszerződést között Odinnal, így szerezve hatalmat. Ezt és képességeit meglehetősen hektikusan használta: hol segítette az isteneket, például Thórt,  kalandjaikban, hol pedig elárulta, tőrbe csalta őket. 

Így tett Baldurral, Odin fiával, is. Amikor Baldur megszületett, az Anyja, Frigg a világ minden dolgát – a fémeket, a fákat, a tüzet, az állatokat – megeskette, hogy sosem tesznek kárt a fiában. Azért volt ez fontos, mert egy jövendölés szerint az ő halála indítaná be a világ pusztulását. Loki női alakot felvéve kifaggatta Frigget, aki elárulta, hogy egyetlen növénnyel, egy a fagyönggyel nem tetette csak le az esküt. És láss csodát, ez lett Baldur végzete. Ki más is adta volna vétlen gyilkosa kezébe a fagyöngyöt, mint a bajkeverő Loki.

Amikor ez a tette napvilágot látott, már nem volt számára menekvés, utolérte büntetése, és az idők végezetéig, a Ragnarök-ig egy kígyó mérge csepeg homlokára. Apropó világvége, Loki két bájos csemetéje egy óriási farkas nyeli el a Napot a skandináv mitológia szerint.

Publius Horatius, Róma ravasz bajnoka

Az előzőekkel ellentétben Publius Horatius egy hús-vér emberként került be agyafúrt hősök közé. Ő egy római nemesifjú, aki két ikertestvérével együtt sorsdöntő hármas párviadalra vállalkozott az ellenséges albai seregből való három ikerfivér, a Curiatiusok ellen. A párviadalnak Alba Longa városának elfoglalása volt a tétje. Ezzel kerülte el a két város királya a nagyobb vérontást.

 

Az első csörte után a Curiatiusok nagy előnyre tettek szert, kettőt megöltek a Horatiusok közül. Csak Publius maradt életben, ám ő sértetlenül, míg a három Curiatius addigra súlyos sebeket kapott. Publius ekkor menekülést színlelt, az őt különböző tempóban üldöző Curiatiusokat így sikerült egyenkénti viadalra kényszerítenie, így könnyedén megölte őket. A királyok előzetes megállapodása szerint ezzel megszerezte az uralmat Rómának Alba Longa felett.

 

Az öröm azonban nem volt felhőtlen Horatius húga hangos sírással gyászolta a legyőzött ellenfelek egyikét, aki vőlegénye volt. Horatius haragjában ledöfte a lányt, ezért pedig a király által kinevezett bíróság halálra ítélte. Dicstelen végzetétől csak apjának a közbenjárása mentette meg, akit megsajnált a római nép, hiszen addigra már három gyermekét vesztette el egyetlen nap leforgása alatt.