Többet ésszel, mint erővel! Tartja az unalomig ismételt mondás. Bizony sokszor szükség is van arra, hogy megtornáztassuk az agyunkat, főleg a szabadulószobákban. Az alábbi legendás fejtörők és megoldásaik már évszázadok óta keringenek a köztudatban.

A Szphinx találós kérdése

A görög mitológiában a Szphinx egy szárnyas oroszlán, akinek női feje van. A családja sem semmi, testvére az alvilág kapuját őrző háromfejű kutya, Kerberosz, és az a sebezhetetlen nemeai oroszlán, akit Héraklész (Herkules) segített jobblétre.

A történet szerint a Szphinx Thébai lakóit sokkolta találós kérdéseivel. A játék nem babra ment, aki nem tudott válaszolni a kérdésére, azonnal megfojtotta. A játékosnak közel sem nevezhető vetélkedőnek Oidipusz vetett véget, azzal, hogy megadta a helyes megoldást. A Szphinx pedig szégyenében levetette magát egy szikláról és szörnyethalt.

Az a bizonyos fejtörő így hangzott: Reggel négy lábon, délben két lábon, este pedig három lábon jár. Oidipusz megfejtése pedig az ember, aki gyermekkorában négy lábon mászik, felnőttként két lábon jár, idős korában pedig bottal poroszkál.

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

A fejtörő egészen a filozófia eredtéig nyúlik vissza, már Platón és Arisztotelész is foglalkozott a kérdéssel. Igaz, ahogy ők, úgy a későbbi filozófusok is az élet megmagyarázhatatlan eredetének és körforgásának metaforáját látták benne, semmint a valós problémát. Arisztotelész azt mondta: minden természeti dolog magában hordja annak lehetőségét, hogy felvegyen egy bizonyos formát. A tyúktojásban benne rejlik tehát a lehetőség, hogy egyszer majd tyúk legyen belőle.

A kérdésre persze létezik tudományos válasz: a tojás volt előbb, hiszen a madaraknál korábban kifejlődő hüllők is raktak már tojásokat. Ha viszont átfogalmazzuk a kérdést, hogy a tyúk, vagy a tyúktojás volt-e előbb, akkor már a szegedi bölcsészhallgatók sem tudják ennyire elegánsan rövidre zárni a feladványt. Igaz, ami igaz, brit tudósok ennek pont az ellenkezőjét állítják, bár ez minket pont arra ösztönöz, hogy inkább a bölcsészeknek adjunk igazat.

Kolombusz tojása

Ha már tojás, akkor érdekes példa egy fejtörő megoldására Kolombuszé. Noha az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy valószínűleg nem is vele esett meg a sztori. Egy XVI. századi forrás szerint Kolumbusz, első felfedező útját követően, Mendoza bíboros vendége volt. A híres utazó tiszteletére rendezett vacsorán vetődött fel, hogyan lehetne márvány asztalon egy tojást függőlegesen felállítani. Próbálkoztak, próbálkoztak, de senkinek sem sikerült. Ekkor Kolumbusz nemes egyszerűséggel odacsapta az asztalhoz a tojást és az így megállt.

Nagy Sándor és a gordiuszi csomó

Kolombusznál is vagányabb és teátrálisabb megoldást választott Nagy Sándor amikor a gordiuszi csomóval találta magát szemben. Egy jóslat szerint, aki ki tudja bontani a csomót, Ázsia ura lesz. A hódító egy darabig nézegette a feladványt, majd fogta és kettévágta kardjával, így zárva rövidre a tanakodást. Valószínűleg a legendát Nagy Sándor támogatói találták ki, aki azonban tényleg meghódította Ázsiát egészen az Indus folyóig, így beteljesítve a jóslatot.