Nem, nem a szomorú. Mijamoto Muszasi a valaha élt leghíresebb szamuráj. A 16. századi harcos munkásságát számtalan nyertes párbaj fémjelzi, melyekben kivételes képességei mellett sokszor furfanghoz is folyamodott. Kedvence a pszichikai hadviselés volt, sokszor provokálta ellenfeleit, hogy azok kizökkenjenek és a düh vezérelje őket, ami hibához vezet. Ezt pedig Muszasi minden esetben kihasználta. Könyörtelenül.

Muszasi a halálos ellenfél

Mijamoto Muszasi nem csupán a kardforgatás mestere volt, hanem a pszichológiai hadviselés úttörője is. Taktikái között szerepelt, hogy szándékosan megvárakoztatta ellenfeleit, ezzel is fokozva azok feszültségét és dühét. Gyakran jelent meg párbajain ápolatlanul, csapzottan, mintha másnapos lenne, ezzel is megtévesztve ellenfeleit. Máskor hirtelen, váratlan támadással csapott le, kihasználva az ellenfél pillanatnyi figyelmetlenségét. Nem riadt vissza attól sem, hogy fakarddal vagy akár egy evezővel vívjon, ahogyan tette azt utolsó párbajában is. Ezek a szokatlan módszerek is hozzájárultak ahhoz, hogy több mint 60 párbaját győzelemmel zárta, és csak a tüdőrák tudta legyőzni őt.

Muszasi életének nagy részében ronin, azaz gazdátlan szamuráj volt, aki nem kötődött egyetlen uralkodóhoz sem. Ez a függetlenség lehetővé tette számára, hogy saját útját járja, és saját szabályai szerint éljen és harcoljon. Taktikái és stratégiái nemcsak a harctéren, hanem a mindennapi életben is alkalmazhatóak, hiszen a gyors gondolkodás, a helyzetekhez való alkalmazkodás és az ellenfél gyenge pontjainak felismerése minden területen előnyt jelenthet.

Élete végén Muszasi megírta híres művét, Az öt elem könyvét, amelyben összefoglalta a kétkardos vívás és a taktika esszenciáját. Ebben a műben nemcsak harci technikákat, hanem filozófiai gondolatokat is megosztott, amelyek ma is megfontolandóak. Később megírta a Dokkódó című művét is, amely egyfajta viselkedési kódexként szolgált a harcosok számára. Bár aktív pályafutása során nem mindig tartotta be ezeket a szabályokat, öregkorára lehiggadt, és bölcsességeit papírra vetette.

Muszasi tanításai közé tartozik például, hogy ne tégy hasztalan dolgokat, ismerd meg a különböző mesterségek útjait, és törekedj a hatodik érzék és a sokoldalúság fejlesztésére. Ezek az útmutatások nemcsak a harcosok, hanem bárki számára hasznosak lehetnek, aki szeretné fejleszteni önmagát és jobban megérteni a világ működését.

Muszasi intelmei

Örekorára kissé lehiggadt és írta meg a harcosoknak szánt viselkedési kódexét is (melynek szabályait azért aktív pályafutása során elég véleményesen tartotta be).

Ettől függetlenül ezek az útmutatások ma is megfontolandóak lehetnek, leszámítva talán, hogy a két karddal vívott küzdelemben való jártasság (ni ten icsi-rjú) nélkül azért manapság lehet teljes életet élni.

Íme Muszasi gondolatai:

 

Ne legyél gonosz!

Szüntelenül gyakorold a ni ten icsi-rjú tanait!

Ismerd meg a többi művészetet!

Tanulmányozd a különböző mesterségek útjait!

Lásd a különbséget a mindennapok nyeresége és vesztesége közt!

Törekedj a hatodik érzék és a sokoldalúság fejlesztésére!

Ismerd fel a dolgok igazi, láthatatlan lényegét!

Figyelj a kicsiny dolgokra is! Ne tégy hasztalan dolgokat!

 

Japán szabadulószoba

Ezek többsége egy szabadulószobás kalandban is jól jön, hiszen ott is szükség van a tisztánlátásra, sokoldalúságra és a magasabb összefüggések felfedezésére. Ráadásul hol lehetne mindezt autentikusabb környezetben fejleszteni, mint a Japán szabadulószobánkban?