A Sudoku játék egy 9x9 cellából álló rács. A rács kilenc kisebb, 3x3-as táblára van felosztva, amelyben a kiinduláskor elszórva néhány számot találunk egytől kilencig. Az üresen maradt cellákat a játékosnak kell kitöltenie saját (ugyancsak 1-től 9-ig terjedő) számokkal úgy, hogy minden vízszintes sorban, függőleges oszlopban, és 3×3-as táblában az 1-től 9-ig terjedő számok pontosan egyszer szerepeljenek.

A játék alapötlete egy 18. századi Svájci matematikustól Leonard Euler-től származik. Euler számok helyett eleinte inkább latin betűket használt. Legelőször majd száz évvel ezután egy francia napilapban 1892-ben jelent meg a sudoku elődje, amelyben már számokat használt. Ebben még többjegyű számok is voltak és más szabályok szerint kellett kitölteni a mezőket. Pár évvel később a napilap riválisa, a La France finomított a játékon és az eredmény így már majdnem egy modern sudoku volt. Ezek a fajta rejtvények aztán meglehetősen népszerűek lettek a francia újságokban, ám az első világháború idejében valahogy kikoptak belőlük.

A játékot, mai, mindenki által ismert formájában, Howard Garns amerikai építész tervezte meg 1979-ben. A fejtörő Number Place néven kezdett el terjedni, de az igazi népszerűséget Garns már nem élte meg.

A logikai játék 1984-ben érkezett meg Japánba, ahol először a Nikoli magazinban jelent meg fejtörőként. Japánban, az akkori elnevezésből (Suuji wa dokushin ni kagiru: a számok csak egyszer szerepelhetnek) alakult ki a sodoku elnevezés, ahogy ma is ismerjük a játékot. A játék egészen fantasztikus karriert futott be a japán piacon és azóta is töretlen a népszerűsége.

 

1989-ben Commodore 64-re is megjelent egy Sudoku program, 2004-től kezdve pedig a patinás britt napilapban, a The Times-ban is rendszeresen jelennek meg sodokuk. Ez egyébként egy Wayne Gould nevű lelkes jogásznak köszönhető. Gould Új-Zélandon praktizált majd amikor megismerkedett a játékkal, Londonba utazott. Tudta, hogy a britek szenvedélyes rejtvényfejtők és minden angol napilapban van rejtvényoldal. Előzetes egyeztetés nélkül toppant be a The Times kiadójához, ahol sikerült olyan egyességet kötnie, mely szerint a megjelenés viszonzásaként ő ingyen készíti a feladványokat. Az újság jól járt vele, mert hamar népszerű lett az olvasók körében a játék és azóta is Gould rejtvényei jelennek meg a lapban.

 

A sudoku eztán pillanatok alatt elterjedt a többi európai országban, majd óriási sikerrel tért vissza az Egyesült Államokba. Több helyről kiszorította a keresztrejtvényeket és a könyvesboltok és újságos standok is tele vannak a Sudoku játékokat tartalmazó magazinokkal, újságokkal.