A halászok jól tudják, hogy a hálóiból elmenekülő polipok mekkora mesterei a szabadulásnak. Most egy kísérletben is megvizsgálták, hogy mennyire teljesítenek jól egy szabadulószobában.

Előtte azonban ismerjük meg egy kicsit jobban ezeket a puhatestűeket!

Arisztotelész tévedése

Arisztotelésznek általában igaza volt, és az összes utána jövő filozófus viszonyítási pontnak tekintette elméleteit. A polipokkal azonban tévedett. 8 karú barátaink egyik legfőbb jellemzője a kíváncsiság (akárcsak a filozófusoké), ezt pedig görög bölcsünk félreértette és az ostobaság jeleként aposztrofálta. Volt valami benne:  mivel a polipok legszívesebben mindent megvizsgálnának, ezért könnyű lépre csalni őket, néha elég hozz, ha a kezünkkel integetünk és máris odajönnek.

A modern kutatások azonban inkább arra világítanak rá, hogy ez a kíváncsiság, ami hajtja a polipokat, sokkal inkább az intelligencia jele, mint az ostobaságé.

Akkora agyuk van, mint a kutyáknak, és legalább olyan okosak is

Polipok, illetve szakszerűen fogalmazva a lábasfejűek  (polipok, kalmárok, tintahalak és csigaházas polipok) képesek labirintusokban navigálni, eszközöket használni, más fajokat utánozni, sőt egymástól tanulni és összetett feladatokat megoldani.

Egyes kutatók szerint ezek a képességek az éntudat kezdetleges formájának tekinthetők. A lábasfejűek leghatásosabb trükkjeihez hasonlókat csak a legértelmesebb gerinceseknél, a csimpánzoknál, delfineknél és varjúféléknél figyelhetünk meg, holott egészen eltérő útvonalon fejlődtek csigaszerű ősökből, és agyuk felépítése it teljesen más.

A polipok agyát mintegy 500 millió neuron alkotja - kb. annyi, mint a kutyákét. A miénkhez hasonlóan két félre oszlik, melyeket idegrostok kötnek össze. Agyuk ezután még újabb lebenyekre oszlik. Egyes lebenyek - az emlősök agyához hasonlóan - barázdáltak, ami jelentősen megnöveli a felszínt. Ráadásul a neuronok közötti távolság rövidebb, mint más puhatestűeknél, ami az idegimpulzusok gyorsabb átvitelét teszi lehetővé. Ezért agyuk gyorsan tudja feldolgozni az információt, mellette pedig sok hely marad tárolására, vagyis a memóriára.

Polip a szabadulószobában

A fentiek után már nem is tűnik lehetetlennek, hogy egy polip megoldja egy összetettebb szabadulószoba feladványait. Pontosan ez is történt az Octalab TV kísérletében.

A videó tanúsága szerint Rudy-t, a polipot négy, egyre furfangosabb, kihívás elé állították, egy víz alatti szabadulószobában, melyek mindegyikét sikerrel ugrotta meg ez az intelligens teremtmény. Csakúgy mint “normális” szabadulószobákban, rejtett ajtókat, nyílásokat kellett keresnie és a megszokottól eltérően gondolkodnia, neki azonban meg se kottyantak a szabadulós feladatok.

Érdemes megnézni, és aztán ellátogatni egy szabadulószobába, ha más nem, bizonyítani, hogy képes vagy arra, mint ez a cuki puhatestű.