Ha egy irodai faliposzteren vagy egy közösségi oldalon Einstein neve áll egy okos mondat alatt, érdemes gyanakodni, mert könnyen lehet, hogy nem tőle származik. A leghíresebb példa az őrültségről szóló mondás, amely csak évtizedekkel a halála után bukkant fel.

Az Einstein-idézetek részben azért terjednek gyorsan, mert bármilyen okosságot könnyebb az ő nevével eladni, mint névtelenül. Pedig a valódi mondásai is szellemesek, és többnyire az is ismert, melyik levélben, interjúban vagy előadásban hangzottak el. Ezekből válogattunk, és mindegyik mellett ott a forrás is. A fordítások a sajátjaink.

Néhány zseniális Einstein-idézet

A legszellemesebb mondatai közül sok levélből való, és a címzettek között diák is akadt, például egy Barbara Lee Wilson nevű középiskolás lány.

„Ne aggódj a matematikai nehézségeid miatt. Biztosíthatlak, hogy az enyéim még nagyobbak.”

Levél Barbara Lee Wilsonnak, 1943. január 7.

Istenről két híres mondata is van. A közismert „Isten nem kockázik” egy fizikustársával folytatott levélváltásban született, a kvantummechanika véletlenszerűsége körüli vitában, és az eredeti mondat óvatosabb, mint a belőle lett szállóige. A másik öt évvel korábban, az első princetoni látogatásán hangzott el.

„Én mindenesetre meg vagyok győződve arról, hogy Ő nem kockázik.”

Levél Max Bornnak, 1926. december 4.

„Az Úristen furfangos, de nem rosszindulatú.”

Princeton, 1921. április

A háborúról egy interjúban jóval keserűbb hangon beszélt.

„Nem tudom, milyen fegyverekkel vívják majd a harmadik világháborút, de a negyediket bottal és kővel.”

Alfred Werner interjúja, Liberal Judaism, 1949

Hasonló változatok már 1948-ban is megjelentek nyomtatásban, ezért elképzelhető, hogy Einstein egy máshol hallott mondást idézett.

Idézetek a képzeletről és a kíváncsiságról

Az egyik legismertebb Einstein-mondat a képzeletről szól, és egy magazininterjúból való, amelyben a nacionalizmust is „gyermekbetegségnek”, „az emberiség kanyarójának” nevezte.

„Elég művész vagyok ahhoz, hogy szabadon merítsek a képzeletemből. A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás korlátozott. A képzelet átöleli a világot.”

George Sylvester Viereck interjúja, The Saturday Evening Post, 1929. október 26.

Magyarul sokszor „fantázia” szerepel benne, de az angol eredetiben az imagination, vagyis a képzelet szó áll. A Cosmic Religion című, 1931-es kötetben azt is hozzátette, hogy a képzelet „hajtja a haladást, és életre hívja a fejlődést”.

Egy késői levelében meglepő szerénységgel írt a saját tehetségéről.

„Nincs különösebb tehetségem, csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.”

Levél Carl Seelignek, 1952. március 11.

Amikor egy francia matematikus a gondolkodás menetéről kérdezte, ezt válaszolta:

„Úgy tűnik, a termékeny gondolkodás lényegi vonása a kombináló játék.”

Ideas and Opinions (1954); eredetileg válasz Jacques Hadamard kérdésére, 1945

Aki fejtett már nehéz keresztrejtvényt vagy logikai feladványt, ismeri azt a pillanatot, amikor két, addig külön heverő információ egyszer csak összeáll, és kiderül, mire való a korábban értelmetlennek tűnő részlet. Einstein a kutatást egyszer a gyereklét szabadságához hasonlította:

„Az igazság és a szépség keresése olyan terület, ahol egész életünkben gyerekek maradhatunk.”

Levél Adriana Enriquesnek, 1921. október

Idézetek a tudásról és a tanulásról

„Valóságos csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem fojtották meg teljesen a kutatás szent kíváncsiságát.”

Autobiographical Notes, 1949

Egy fizikai tanulmányában arról is írt, mi a világ legnagyobb rejtélye.

„A világ örök titka az érthetősége. […] Az, hogy érthető, csoda.”

Physics and Reality, Journal of the Franklin Institute, 1936

A magyarul közkeletű „a világ legérthetetlenebb dolga, hogy érthető” ennek egy fordítási változata. A hit és a kutatás viszonyát egy másik írásában egyetlen ellentétpárba sűrítette.

„A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak.”

Science, Philosophy and Religion: A Symposium, 1941

Idézetek az életről és az emberekről

A biciklis hasonlat egy apai levélből való.

„Az élet olyan, mint a biciklizés: ahhoz, hogy megtartsd az egyensúlyodat, mozgásban kell maradnod.”

Levél Eduard fiának, 1930. február 5.

Egy újságírónak, William Millernek tett nyilatkozatából két mondat is szállóige lett.

„A lényeg, hogy ne hagyjuk abba a kérdezést. A kíváncsiságnak megvan a maga létjogosultsága.”

LIFE magazin, 1955. május 2.

„Ne arra törekedj, hogy sikeres ember légy, hanem arra, hogy értékes.”

LIFE magazin, 1955. május 2.

A Pablo Casals csellóművész előtt tisztelgő írása, amely egy 1957-es Casals-interjúkötetben is megjelent, arról szól, honnan fenyegeti a legnagyobb veszély a világot.

„A világot nagyobb veszély fenyegeti azok részéről, akik eltűrik vagy bátorítják a rosszat, mint azokéról, akik elkövetik.”

Tisztelgés Pablo Casals előtt, 1953

A népszerű, „a világ veszélyes hely” kezdetű változat ennek csak szabad átirata.

Egy 1932-es berlini beszédében azt mondta magáról, hogy a mindennapokban magányos farkas, mégis egy láthatatlan közösséghez tartozónak érzi magát, és ez a gondolat a csapatmunkáról szóló idézetek között is megállja a helyét.

Amit tévesen tulajdonítanak Einsteinnek

A legtöbbet megosztott „Einstein-idézetek” egy része sosem hangzott el tőle, másokra nincs forrás. Ha ilyet idéznél, írd mellé a tényleges szerzőt, vagy idézd név nélkül.

Az őrültség definíciója

Az a mondás, hogy „az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen”, a szenvedélybetegek 12 lépéses önsegítő csoportjaiból ered. Legkorábban 1981-ből adatolható, és Alice Calaprice, aki Einstein mondásait több kötetben gyűjtötte össze, a tévesen tulajdonítottak közé sorolja.

A két végtelen dolog

„A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.” A mondás forrása vitatott. Először Fritz Perls pszichoterapeuta írta le 1969-ben, azt állítva, hogy Einstein egyszer neki mondta. A „nem vagyok biztos” csattanó csak 1988-tól mutatható ki.

Az intelligencia jele

Ellenőrizhető forrás nélkül terjed az a mondat is, hogy „az intelligencia valódi jele nem a tudás, hanem a képzelet”. Valószínűleg az 1929-es, hiteles mondat átirata.

A játékszabályok

„Tanuld meg a játékszabályokat, aztán már csak játszanod kell, persze mindenkinél jobban.” Valójában Dianne Feinstein kaliforniai politikus egy 1985-ös Cosmopolitan-interjúban mondott mondatának rövidített változata.

A hibázás

Az a gondolat, hogy „aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot”, először 1995-ben került Einstein neve alá egy amerikai napilapban. Hasonló névtelen mondás már 1901-ben megjelent, és rokona Samuel Smiles 1859-es gondolata is, amely szerint aki sosem hibázott, sosem fedezett fel semmit.

Az egyszerű magyarázat

„Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen.” Nincs hiteles forrása, és gyakran Richard Feynmannak is tulajdonítják. Valószínű előzménye Ernest Rutherford mondása, hogy a fizika törvényeit egy pultoslánynak is el kell tudni magyarázni. Louis de Broglie visszaemlékezése szerint Einstein annyit mondott, hogy a fizikai elméleteket olyan egyszerűen kellene leírni, hogy egy gyerek is megértse.

Egyszerűen, de nem egyszerűbben

Einstein egy 1933-as oxfordi előadásában az elméletek egyszerűségéről beszélt, ebből lett később a „mindent olyan egyszerűen kell csinálni, amennyire csak lehetséges, de semmivel sem egyszerűbben” mondás. A rövid formát Roger Sessions zeneszerző írta le először, 1950-ben, Einsteinre hivatkozva.

A véletlen és Isten

„A véletlen Isten módja arra, hogy névtelen maradjon.” Valószínűleg Albert Schweitzer egyik mondásának fordítása, amely idővel Einstein neve alá került.

Forrás nélküli kedvencek

Csak idézetgyűjtő oldalakon kering két további népszerű mondás is. Az egyik szerint „az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket”, a másik szerint az ember csak fiatalon találhat ki igazán új dolgokat, később már „túl tapasztalt, túl híres […] és túl ostoba”.

Ki volt Albert Einstein? Egy rövid életrajz

Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban, és Münchenben nőtt fel. A zürichi műszaki főiskolán, az ETH-n tanult, utána a berni szabadalmi hivatal munkatársaként dolgozott, és korai munkáinak nagy része itt, a szabadidejében készült.

Az 1905-ös év lett a csodaéve. Ekkor szerzett doktorátust, és négy dolgozata jelent meg az Annalen der Physik folyóiratban, a fényelektromos jelenségről, a Brown-mozgásról, a speciális relativitáselméletről, végül a tömeg és az energia egyenértékűségéről. A relativitáselméleti kézirat június 30-án érkezett a folyóirathoz, és szeptember 26-án jelent meg.

Az elmélet általános változatát 1916-ban publikálta. Az 1921-es fizikai Nobel-díjat 1922-ben kapta meg, a díj angol nyelvű hivatalos oldalán olvasható indoklás szerint elméleti fizikai érdemeiért, különösen a fényelektromos jelenség törvényének felfedezéséért. A relativitáselméletet az indoklás nem említi.

A díj idején a berlini Kaiser-Wilhelm-Institut für Physik munkatársa volt. Politikai okokból 1933-ban lemondott német állampolgárságáról, és Princetonba költözött, ahol az Institute for Advanced Study elméleti fizika professzora lett. Amerikai állampolgárságot 1940-ben kapott, 1945-ben nyugdíjba vonult, és 1955. április 18-án Princetonban halt meg.

Az Einstein-feladvány

A „Kié a hal?” néven ismert logikai rejtvényről gyakran olvasni, hogy Einstein gyerekként találta ki (máskor Lewis Carrollnak tulajdonítják), és hogy az emberek csak 2 százaléka tudja megoldani. Egyik állításra sincs bizonyíték. A feladvány első ismert változata, a zebrarejtvény, 1962. december 17-én jelent meg a Life International magazinban, és a megoldást 1963. március 25-én közölték, több száz beküldő nevével együtt. Magyarul a halas változat terjedt el, de azt nem tudni, ki és mikor alakította át.

Öt ház áll egy sorban, balról jobbra számozva. Mindegyik más színű (piros, zöld, fehér, sárga, kék), és mindegyikben más nemzetiségű ember lakik (brit, svéd, dán, norvég, német). A lakók mind mást isznak (tea, kávé, tej, sör, víz), más márkájú cigarettát szívnak (Pall Mall, Dunhill, Blends, BlueMaster, Prince), és más állatot tartanak (kutya, madár, macska, ló, hal). Tizenöt feltétel adott.

  1. A brit a piros házban lakik.
  2. A svéd kutyát tart.
  3. A dán teát iszik.
  4. A zöld ház közvetlenül a fehértől balra áll.
  5. A zöld ház lakója kávét iszik.
  6. Aki Pall Mallt szív, madarat tart.
  7. A sárga ház lakója Dunhillt szív.
  8. A középső házban tejet isznak.
  9. Az első házban a norvég lakik.
  10. Aki Blendset szív, a macskatartó szomszédja.
  11. A lótartó a Dunhillt szívó lakó szomszédja.
  12. Aki BlueMastert szív, sört iszik.
  13. A német Prince-t szív.
  14. A norvég háza mellett áll a kék ház.
  15. Aki Blendset szív, annak a szomszédja vizet iszik.

Kié a hal?

Ha magad fejtenéd meg, itt állj meg. A norvég az első házban lakik, és a kék ház a szomszédja, tehát a második ház kék. Mivel a zöld ház közvetlenül a fehértől balra áll, és a második ház már kék, a zöld csak a harmadik vagy a negyedik lehet; a harmadikban azonban tejet isznak, a zöldben kávét, így a zöld a negyedik, a fehér az ötödik. A brit a piros házban lakik, az első házban viszont a norvég, ezért a piros csak a harmadik lehet, a sárga pedig az első. A sárga ház lakója Dunhillt szív, a lótartó tehát a második házban lakik. Innen az italok, a cigaretták és végül az állatok is kizárásos alapon sorra kikövetkeztethetők.

A megfejtés tehát az, hogy a halat a német tartja.

Ház (balról) Szín és lakó Ital és cigaretta Állat
1. sárga, norvég víz, Dunhill macska
2. kék, dán tea, Blends ló
3. piros, brit tej, Pall Mall madár
4. zöld, német kávé, Prince hal
5. fehér, svéd sör, BlueMaster kutya

Aki szereti az ilyen rácsba rendezhető fejtörőket, a felnőtteknek szóló logikai játékok között is talál hasonló kihívást. Minden héten új rejtvényt küld a Heti agytorna hírlevelünk.

Einstein kombináló játékát társaságban is kipróbálhatod, a szabadulószobás feladatok megoldásában ugyanis gyakran az visz tovább, ha valaki egy korábbi nyomot egy újonnan talált tárggyal kapcsol össze.

Gyakori kérdések

Mit jelent az E = mc² képlet?

Azt, hogy egy nyugvó test energiája egyenlő a tömegének és a fénysebesség négyzetének szorzatával, vagyis a tömeg és az energia egyenértékű. Einstein 1905-ben, a csodaévének negyedik dolgozatában írta le ezt a később E = mc² alakban ismert összefüggést.

Honnan tudhatom, hogy egy idézet tényleg Einsteintől van?

Keress hozzá konkrét forrást: levelet, interjút vagy könyvet évszámmal. Az angol nyelvű Wikiquote Einstein-oldala különválasztja a forrással igazolt, a vitatott és a tévesen tulajdonított mondásokat. Alice Calaprice idézetkötetei és a Quote Investigator nevű oldal sok mondatot visszavezetnek az eredetéig. Ha egy mondat csak idézetgyűjtő oldalakon szerepel, forrás nélkül, kezeld óvatosan.

Miben más az eredeti, zebrás Einstein-feladvány?

Az 1962-es Life-féle változatban is öt ház és tizenöt feltétel szerepel, de angol, spanyol, ukrán, norvég és japán lakókkal, más cigarettamárkákkal és egy elefántcsontszínű házzal. Két kérdést tesz fel: ki iszik vizet, és kié a zebra. A megoldás szerint a norvég iszik vizet, és a zebra a japáné.