A minisorozat első részében láttuk, hogy Houdini hogyan ért fel a csúcsra. Ebben a második részében azt mutatjuk be, hogy milyen árat fizetett érte hogy ott is maradjon, és hogy hogyan lett szenvedélye a végzete.

Világhírnév és copycatek

Ahogy Európában a csúcsra jutott, 1907-től az elképesztően híres és elképesztően gazdag Houdinit már újra az Egyesült Államokban találjuk. Hatalmas sikerrel mutatta be szabadulószámait keresztbe-kasul turnézva az országon. Ahogy Európában is, játszi könnyedséggel szabadult ki kötelekből, bilincsekből és kényszerzubbonyokból.

Sikerei nem csak ámulatba ejtették a közönséget, hanem néhányan kedvet is kaptak produkcióinak lemásolására, látván, milyen sikereket ér el velük. (És főleg azt, hogy mennyi pénzt keres.)

Ahogy produkcióit másolni kezdték, egyre kockázatosabb újításokra szánta el magát. 1908-ban egy vízzel teletöltött és lezárt tartályból szabadult ki - hátrabilincselt kézzel.

Egyvalamit nem tett: soha nem állította, hogy titokzatos mutatványait természetfeletti képességek segítségével hajtotta volna végre. Viszont mutatványainak állandó veszélyeire, azok esetleges káros következményeire mindig tudatosan, rendszeresen, és kiemelten hívta fel a publikum figyelmét. Ki nem állhatta a csalókat és a spiritisztákat, könyvet is írt leleplezésükre "Egy bűvész a szellemek között" címmel.

1910 volt Houdini legemlékezetesebb éve. Ekkor mutatta be látványos szabadulását egy víz alatti ládából New Yorkban, az East folyóban. Nem félt a rizikótól, bízott erejében, rugalmasságában és hajlékonyságában. Ráadásul mindenkinél jobban ismerte a zárak, csomók, lakatok működését.

"A tömeg összecsődítésének nincs annál egyszerűbb módja, mint közhírré tenni, hogy egy bizonyos időpontban, egy bizonyos helyen valaki megpróbál valamit, s ha nem sikerül, az életével fizet." - vallotta Houdini.

Szenvedélye végzett vele

Rendkívül büszke volt fizikai adottságaira és végül ez vezetett halálához. Kismilliószor előadta már azt a produkciót, hogy a közönségből valaki teljes erőből üsse meg a hasát, hogy mindenki meggyőződhessen erejéről.

Az utolsó mutatvány azonban balul sült el - Houdininek vakbélgyulladása volt, így napokkal később belehalt a néző ütésébe. Nem volt hajlandó orvoshoz fordulni.

Houdini öröksége

Houdini 5 filmben szerepelt, és később róla is készült egy, ahol a szintén magyar származású Tony Curtis alakította a szabadulóművészt.

Emlékét a budapesti House of Hudini őrzi, mely állandó kiállítása Európa egyetlen és legnagyobb Houdini tárlata. Az intézmény amellett, hogy találkozópontja a bűvészet kedvelőinek és művelőinek, egyben kutatja és publikálja Harry Houdini korai éveinek, magyar gyökereinek és családi kapcsolatainak dokumentumait az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködésben.

A Houdini Házat David Merlini, a szabadulás egy másik mestere alapította így tisztelegve elődjének.