A flow élmény olyan állapotot jelent, amikor teljesen elmélyülsz abban, amit csinálsz. Ilyenkor megszűnik az idő és a külvilág és a szükségleteid is háttérbe szorulnak.

Ez azért jó, mert az állapotban az emberek erőlködés nélkül tudnak kiemelkedően teljesíteni. Olyan, mintha egy áramlat – flow, innen az élmény neve – vinné őket. Ilyenkor mindenki koncentrált, hatékony és úgy érzi, hogy az ő kezében van az irányítás. Így, szinte mániákusan, dolgoznak a legnagyobb tudósok és művészek. A flow élmény adja azt a hajtóerőt, ami kiemeli őket az átlagemberek sorából.

flow élmény

A flow élményt alapvetően bármilyen tevékenység kiválthatja, mivel nem a tartalomtól, hanem sokkal inkább a tevékenység és az abban való elmélyülés minőségétől függ. A legfontosabb, hogy legyen előttünk egy konkrét cél, vagy vízió. Vagy egy álom, melyet meg akarunk valósítani.

 

A flow élmény tudományos megközelítése

A flow élmény alatt tökéletesen elmerülünk, feloldódunk abban, amit éppen csinálunk, legyen az munka, sport, játék vagy tánc. Ennek az élménynek a leírását a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg, és nevezte el a tudományágat pozitív pszichológiának. A flow élmény, ahogy a már utaltunk is rá, a tudat erős fókuszáltságát jelenti, olyan tevékenységet, amely összhangban van a képességeinkkel, és világos, elérhető céljai vannak. Amikor a flow-ban vagyunk, megszűnik az időérzékünk, időtlenül élvezzük, amit éppen csinálunk, szinte azonosulunk vele.

Jól hangzik persze, de azért korántsem ennyire egyszerű. Az unalomig ismételt, gépies, monoton munka nemhogy a flow-t, még agyunk működését sem képes aktiválni. A flow élmény által nyújtott boldogságnak ára van, mégpedig az, hogy olyan kihívásokat keressünk, melyekhez bizony fel kell kötni azt a bizonyos nadrágot.

Ha ez sikerül, akkor valami hasonlót élhetünk át, mint Pelé, a legendás brazil labdarúgó, aki így fogalmazta meg:

“Furcsa nyugalmat éreztem, amilyet azelőtt nem tapasztaltam semmilyen más játékban. Egyfajta eufória volt. Úgy éreztem, egész nap tudnék futni anélkül, hogy elfáradnék, hogy végig tudnám cselezni bármelyik csapatot, vagy akár az összeset, hogy fizikailag át tudnék hatolni rajtuk. Úgy éreztem sebezhetetlen vagyok.”