Arról már írtunk, hogy mindenki többféleképpen is lehet intelligens, nem az IQ az egyetlen mutató, ami ezt meghatározza. Most az intelligencia két formáját, a fluid és a kristályos intelligenciát boncolgatjuk.

Az intelligencia

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Elmélete szerint a három hagyományos (nyelvi, logikai-matematikai és térbeli) intelligencia mellett ott van még négy másik: a zenei, a testi-kinesztetikus, a személyek közötti, valamint a személyen belüli intelligencia típusa is. Később azt a hét típust további hárommal egészítette ki: a naturalista, spirituális és egzisztenciális intelligenciával.

Ezek mellett a kategorizálások mellett létezik a fluid és kristályos intelligencia, ami nem az intelligencia területére, hanem működésére fókuszál.

Fluid és kristályos intelligencia

Az intelligencia működését két nagy csoportba szokták sorolni, így megkülönböztetik a fluid (folyékony) és a kristályos intelligenciát.

A fluid intelligencia azt mutatja meg, hogyan értjük meg és hasznosítjuk az új információkat, vagyis az újszerű feladathelyzetekben nyújtott teljesítményt méri. Egyfajta találékonyságot, vagy out of the box gondolkodást jelent, azt mutatja, hogyan tudunk elrugaszkodni a tanult sémáktól, vagy épp rögtönözni. Az főleg akkor jön kapóra, ha valami olyan ismeretlen szituációban találjuk magunkat, amire nincs korábbi tapasztalatokból származó megoldásunk, így gondolkodási sémánk sem.

Pont emiatt a fluid intelligencia gyermek-, és fiatalkorban dominánsabb gondolkodásunkban, amikor több a váratlan, ismeretlen helyzet.

A kristályos intelligencia ennek több szempontból épp az ellenkezője: azt mutatja meg, hogy a tanult ismereteket, élettapasztalatokat mennyire tudjuk hatékonyan alkalmazni. Pont ezért általában idősebb korban jellemző, amikor már ritkán fordulnak elő váratlan helyzetek, ahol újdonságot kell kitalálni. A hatékonyság azon múlik, mennyire tudjuk előhívni és egy-egy helyzetben alkalmazni a megszerzett ismereteket.

Valahogy úgy lehet elképzelni ezt a két intelligencia típust, hogy az egyik, a fluid, egy lángeszű feltaláló, aki felfedez valamit. A kristályos pedig egy precíz mérnök, aki meg is tudja építeni a találmányt, ráadásul megtalálja módját hasznosításának is.

Ebből a példából is látszik, hogy ez a két intelligenciatípus is kiegészíti egymást, mindenkiben megtalálható mindkettő, de általában a korral változik, hogy melyik összetevő a dominánsabb gondolkodásunkban.

Melyik jobb a szabadulószobában?

Egy szabadulószoba általában a fluid intelligenciának kedvez, ugyanis a játékosok váratlan helyzetekkel, szokatlan feladatokkal találkoznak a játék során. Épp ezért jó tréning arra, hogy megőrizzünk egy darabot a kreatív gondolkodásunkból.